A rovásírás rövid története

A mai napig foglalkoztatja a kutatókat, hogy őseinknek volt-e saját írása?! A szakértők szerint volt. A törökök az 5.században Kelet-Ázsiától egészen a Fekete-tengerig terjeszkedtek, és eleinket az Urál vidékén érte a török hatás, ahol átvették és a saját képükre formálták az írást. Ez a rovásírás.

Magánhangzókat nem használtak, kivéve ha a hosszú magánhangzókról volt szó, jobbról balra olvasták az írást. A Kárpát-medencében már használták a rovásírást. Erre bizonyítékul szolgál az a tény, hogy Nagyszentmilkós és Szarvas környékénél írásos emlékeket találtak. A volt Kazár Birodalom területéről is sok emlék kerül elő mind a mai napig. Ez a kelet-európai írások közé tartozik. Németh Gyula azt mondja:


„Kizártnak tarom, hogy az írás használata, ilyen értékes része a műveltségnek, ha egyszer a magyarság egy részénél megvolt, a többieknél miért ne lett volna meg. A székely írás tehát véleményem szerint a pogány magyarságnak általánosan használt írása, amelyet a kereszténység megsemmisített, amely azonban megmaradt az elkülönülve és önálló szervezetben élő székelyeknél.” Mivel Székelyföldön maradt fenn legtovább, ezért szoktuk székely rovásírásnak nevezni.( a XVII.századig)
A rovásírás a X. és XV. században átalakult, hatott rá a szláv és a latin nyelv.

Miután őseink felvették a kereszténységet, ez együtt járt azzal, hogy a latin írás háttérbe szorította a rovásírást. Egy bizonyos vatikáni rendelkezés miatt régi írásunk használatát büntették, nem lehetett tanítani, és a pogány feliratokat meg kellett semmisíteni. Ám titokban tovább használták. A latin abc miatt a rovásírásban is el kezdték használni a ligaturákat ( összevont jelek).
A reneszánsz és a humanizmus idején az előkelő udvarokban a nemesek tanulgatták a rótt betűket, de miután megerősödött az egyház, ezeket újból betiltották.
Forrai Sándor szerint az ókorig nyúlik vissza a rovásírás története. Úgy véli, az írásnak két bölcsője van: a Kárpát-medence és Mezopotámia. Két lelet is alátámasztja az ő gondolatát. Első bizonyíték :Torma Zsófia Tordosnál 11000 db agyag és cserépdarabot talált, amin néhány betű megfelel a rovásírás abc-jének betűivel. A másik bizonyíték: Vlassa kolozsvári régész Tatárlakán 26 agyagszobrot, 2 kőfigurát, és egy kagylóból készített karperecet talált, szintén hasonló betűkkel. Ezeken kívül írásos emlékeket találtak a Balkán térségében is. Forrai kutatása szerint a magyarral megegyező betűk találhatóak a föniciai (24betű), az etruszk (21), az egyiptomi (19), a sumér (18), és a türk (17) betűrendszerekben. A magyar rovásírás főbb emlékei A nagyszentmiklósi aranykincs: 1799-ben a 23 talált edény közül 14-en rovásbetűk vannak. 5 edényen olvasható ( Csallány Dezső megfejtésében ) a „Csanád törzs ajándék része” felirat.

A konstantinápolyi felirat: Isztambulban a Követek Házában a falra rótta Székely Tamás, II. Ulászló követe, akit Szelim szultán tartott fogva hét évig. A falon sorsáról hagyott üzenet:
„Ezer ötczáz tizenöt esztendőben írták eszt. László király öt követét váratták itt. Bilaji Barlabás ketö esztendejik it valt. Nem tön császár. Keleti Székel Tamás írta inet Szelimb török császár itet bé száz lóval.”

A nikolsburgi abc: Talány, hogyan kerülhetett a nikolsburgi kastélyba a székely abc. Annyit tudunk, hogy a Dietrichstein hercegek könyvárában akadtak rá. 1930-ban eladták a könyvtárat, és egy árverésen egy ősnyomtatványra lecsapott az Országos Széchenyi Könyvtár. A könyv hátuljában hártyaleveleken megtalálták a székely rovásírás 47 betűjét.

A Marsigli-féle naptár: 1690; Luigi Ferdinando Marsigli olasz hadmérnök, mikor Erdélybe kellet mennie, megtalálta azt a másfél méter hosszú farudat, amelynek mind a négy oldalán rovásbetűk voltak, amelyek névnapokat és egyházi ünnepeket tartalmaznak dátummal egybekötve. Ezt később Bolognába vitte.

Az énlakai templom felirata: 1688; az unitárius templom mennyezetén találtak egy feliratot: Georgyus Musnai Csak egy az Isten.

A székelyderzsi téglafelirat: 1430; az unitárius templom egyik téglájában találtak rovás felírást: Miklós kántor

Gelence: a katolikus templom egyik freskójára ez volt írva: Pál pápa
A következőkben székelyföldi falvak írásos emlékeit sorolom fel:

A bonyhai református templom felirata: a templom átépítésekor (1965) előkerült a földből egy rovásírásos kő.
A beregkeresztúri református templom emlékei: három feliratot találtak: Balog, pallér. A harmadik feliratot még nem fejtették meg.
A kibédi rovásírás szarufelirata: 17-18.század körül, három karcolt rovásjel.
A szolokmai faedény felirata: 17-18.század körül keletkezhetett; megfejtés VasB, valószínűleg egy monogram.
Az erdőszentgyörgyi református templom „írott” köve: egy támpillérbe volt beépítve.
A makfalvi fakulacs két rovás jegye: T R betűt jelenthet a felirat.
A vadasdi vésett rovásjeleket tartalmazó deszka: egy istálló ajtókeretén találtak monogramot. CsK, TJ a házigazda szerint Csáki Károly és Tóth János nevét rejtik a betűk.
A homoródkarácsonyfalvi felirat: az épület belső terében találtak feliratot.

A rovásírást nem tanították iskolában, így ez is a népnek köszönhetően maradt fenn. Valószínűleg több rovásírásrendszer is volt.

A rovásszámok

A számokra is használták a rovást. A 19. század végéig használták a gulyások, csikósok, juhászok és kondások a rovásfákat, ezek segítségével tartották számon állataikat. A számjegyek is jobbról balra következtek. A rováspálcát világszerte alkalmazták, legtöbbször az emlékezést segítette, például a kölcsönadott értékeket tudták így fejben tartani. Bemetszették a pálcát, majd kettéhasították. Egyik felét a hitelező a másikat az adós kapta, így nem voltak viták és félreértések.

Régi közmondásokban is utalásokat találhatunk a rovásírásra:

1.Rovásod van: még számolni fogok veled!
2.Sok van a rovásodon!
3.Rovásra hazudik:felelőtlenül hazudik.
4.Elvesztette a rovást: eltévesztette valaminek a rendjét.
5.Lerótták a rovást: veréssel megtoroltak valamit.
6.Mutogatja rovást, pedig nem tartozom neki: úgy nevet, hogy szinte az egész fogsora kilátszik.
7.Botra beszél:a kötekedő emberre mondják ezt .
8.Nem iszom én senki rovására!

Latin betűs írás kialakulása

Mikor felvettük a kereszténységet nem csak vallást cseréltünk, hanem megismerkedtünk a latin betűs írással is. A betűk nagy részét át lehetett írni latinba, azonban néhánynál gond volt, ilyen a s, cs, z, zs, c, k, sz, ö, ü, gy, ly, ny, ty hangok. Ennek köszönhetően nem szilárdult meg hamar a latin. Bizonytalanságok adódtak, később kialakult ezekre a hangokra is a jelölés. Kniezsa István a - Helyesírásunk története a könyvnyomtatásban című könyvében feltárja a probléma fő okát.
A királyi kancellária állította ki az okleveleket, amelyben magyar nevek is szerepeltek. Tehát először az oklevelek fogalmazói próbálkoztak meg a rovásírással írt magyar nevek latin betűs átírására. Később az egyházi hiteleshelyek küzködtek ezzel a problémával. A hiteleshelyek a peres eljárásokat és szerződéseket rögzítették. Lassan, de kialakult a magyar helyesírás rendszere.

_Főnix