Városlista
2024. szeptember 19, csütörtök - Vilhelmina

Hírek

2011. Február 06. 05:58, vasárnap | Belföld

A vízüzemi autó

A vízüzemi autó

A Fülöp-szigeteken több mint 100 db, 100%-osan tengervízüzemû autó mûködik már több mint 30 éve.

A vízüzemi autó

1. A Fülöp-szigeteken több mint 100 db, 100%-osan tengervízüzemû autó mûködik már több mint 30 éve. www.youtube.com/watch?v=UVhXrvCCILw

Talán a fosszilis üzemanyagokhoz való ragaszkodás szenvedélye a legjobb terület, hogy elkezdjük a munkát; de egy sor más, egyéb, felfedezésre váró terület is van. Igen, még a jó öreg George W. Bush is egyetért abban, hogy olajszármazék-függôk vagyunk. Igazából pontosan abban a stádiumban vagyunk, mint egy heroinfüggô személy. És akár egy heroinfüggô, bármit megteszünk, csak hogy folyamatosan hozzájussunk a droghoz.

Mint egy gyermek, kinyújthatjuk a kezünket a végtelen lehetôségek univerzumába, hogy megtaláljuk azt, ami a leginkább segítségünkre van - miért is ne élnénk azzal az egyszerû lehetôséggel, hogy vízbôl nyerjünk energiát?
A Spirit of Maat magazin hasábjain, sok figyelmet szenteltünk a vízenergia támogatásának, a víz bármely formájának, beleértve és különös tekintettel a tengervízre, mint gépjármûvek és egyáltalán bármely robbanó motorral mûködô gépezetek lehetséges üzemanyagára, vagy akár háztartási célzattal fûtésre, áramszolgáltatásra. A tengerek szintje emelkedôben, de még jópár évig tudnánk használni, aminek jótékony hatása lenne, amíg valami más, sokkal jobb forrásra nem lelünk. Hitem szerint ez így fog történni.

A vízüzemû autó eredeti terve már évekkel ezelôtt közlésre került a Spirit of Maat magazinban; bár mûködôképes volt, de nem volt még minden részlete kidolgozva, így nem tudott rendesen, 100%-osan vízrôl üzemelni, de kezdetnek jó volt, arra mindenképpen hogy felhívja a világ figyelmét a lehetôségre.

Ezt a lehetôséget az uralkodó tudomány bizonyos, hazug elemei nem támogatták. Erre az eredeti cikkre válaszképpen, sokan írtak nekünk - világszerte egyetemi tankönyvekre hivatkozva -, azt állítva, hogy sokkal több energiát igényel az oxigén és a hidrogén atom kötésének a szétbontása, mint az az energia, ami ott felszabadul és felhasználhatóvá válik. Ez egyszerûen NEM igaz, mint ahogy azt a következô anyag, minden kétséget kizáróan bizonyítja. Mellesleg, ez nem az egyetlen „ferdítés", ami napjaink fizikatudományát jellemzi - nem mindig az a mûködôképes megoldás, ami a könyvekben már le van írva.

Nézzétek meg az alábbi videókat és hozzátok meg a saját döntéseteket!

1. A Fülöp-szigeteken több mint 100 db, 100%-osan tengervízüzemû autó mûködik már több mint 30 éve. www.youtube.com/watch?v=UVhXrvCCILw


2. Az Egyesült Államok olyan vízüzemû gépjármûvet alkotott meg, ami az elektrolízis elvén mûködik és képes 3,7 liter vízzel, átlag 3200 mérföldet megtenni. Nézzétek meg a Fox tv-csatorna híradását! www.youtube.com/watch?v=6Rb_rDkwGnU


3. Japán nemrég jelentette be vízüzemû autóját, mely 100%-osan vízüzemû, a meghajtásért pedig egy elektromotor felel. A hírforrás: Reuters. Ezt világszinten néhány hete jelentették be. www.timesofmalta.com/articles/viewmedia/55175

Ennek a japán vízüzemû autónak az alapja egy hidrogén üzemû motor, ahol a nagynyomású hidrogén tartályt egy helyi hidrogénforrással helyettesítik, amit 100%-ig vízbôl nyernek. Nagyon egyszerû. És ugyanakkor, az üzemanyag cellás rendszerek legnagyobb problémáját is egy csapásra kiiktatták (a különösen robbanékony hidrogén tartályt), amellyel ez a japán autó minden idôk legbiztonságosabb autójává vált.

És van még más is; nézzétek csak meg, hogy mi történt 2008. augusztus 23-án, hétvégén Phoenix-ben, Arizona államban. Az Arizona Republic címlap beszámolója arról szól, hogy nagy autógyártó cégek bemutatták hidrogén üzemû autóikat a nagyközönségnek, amit ki is lehetett próbálni tesztvezetés során. Olyan nevek mint a Ford, GM, Honda, Hyundai-Kia, Toyota, Mercedes-Benz, Nissan és a BMW is, teljes erôbedobással azon dolgoznak, hogy hogyan finomítsák tovább a hidrogén üzemû rendszert, és hogyan gyártsanak teljesen vízüzemû jármûveket.
www.azcentral.com/news/green/articles/2008/08/23/20080823hydrogen23.html

5. Kanada bejelentette, hogy létrehozott egy olyan rendszert, mely 100%-osan vízforrásra támaszkodva, képes otthonok fûtésére, szennyvíztisztításra és áramfejlesztésre.
Xogen
www.youtube.com/watch?v=pXo7CVFI5Sk
Nézzétek meg a fenti videókat, olvassátok el a cikkeket és ébredjetek rá, hogy ebben a pillanatban történelmet csinálunk - és számítsatok rá, hogy hamarosan olyan jármûvet vezettek, úgy fûtitek a lakásokat vagy fejlesztetek elektromos energiát, hogy az 100%-ig vízüzemû alapú lesz.
Ez pedig csak a kezdet, mert a víz csak hidat képez olyan egyéb hihetetlen energiaforrások felé, mint a Nullponti és a Global Scaling, melyek készek a mélyebb megismerésre, mihelyt valósággá vált a vízüzemû technológia.

Egy probléma, amit a víz képes megoldani

Úgy hiszem, hogy csak néhány évre van szükségünk a vízüzemre, aminek az okát sokunk most még nem látja és ami túlmutat a jármûiparban történô felhasználáson.
Miért van szükségünk vízre energiatermeléshez? Más energiaforrások lehetôsége is adott, így egyéb lehetôségeké is a jármûveink üzemeltetéséhez. Akkor miért a víz?

Habár az emberiség nagyon is odafigyel a globális felmelegedésnek nevezett jelenségre, és joggal, megfeledkezünk hasonlóan fontos környezeti problémákról. A tény az, hogy az atmoszférában található oxigén napi szinten csökken és kimerülôben van, köszönhetôen a fakitermelésnek, különféle kemikáliák elégetésének, mint például a robbanó motorokban elégetett benzin vagy gázolaj, valamint a soha véget nem érô emberi tevékenység, ami oxigént használ fel.

A Földön a levegô oxigén tartalma mindig is 21% volt - hacsak nem megyünk vissza az idôben néhány millió évet, amikor ez a szint elérte a 35%-ot. Mostanság világszerte, kiváltképp a nagyvárosokban, ez a szint leesett kb. 16%-ra, attól függôen, hogy éppen melyik városról van szó; ez a szint néhány nagyvárosban félelmetesen alacsony és egészségtelen szinten áll. Néhány tudós úgy vélekedik, hogy az elégtelen oxigénszint egy olyan növekvô probléma, ami végül az egész emberiségre hatással lesz, de akár a végét is jelentheti, ha a technológiai fejlôdés a jelenlegi irányban halad tovább.
Gondoljuk át az alábbi információt és ébredjünk rá, hogy az emberiség nem folytathatja tovább a levegô oxigénszintjének a csökkentését.

A levegô oxigén szintje:

Jelek és tünetek

www.analox.net/site/content_pdfs/oxygen_criticality_chart.pdf

15%-19,5% Csökkent teljesítmény, kimerítô munkavégzés esetén. Legyengítheti a koordinációt, valamint szív, érrendszeri és tüdô vonatkozású tüneteket eredményezhet.
12%-15% Légzés mélyül, pulzus növekszik, koordinációs, érzékelési és döntéshozatali problémák.
10%-12% Egyre mélyülô és szaporább légzés, tovább emelkedik a pulzus, teljesítménykiesés, szédülés, gyenge ítélôképesség, elkékült ajkak.
8%-10% Agyi funkciókiesés, hányinger, hányás, ájulás, eszméletvesztés, szürke arcszín, elkékült ajkak.
6%-8% Ha 50-100%-ban ki vagyunk téve ekkora oxigénhiánynak, 8 perc, 25-50%-os hiány esetén 6 perc halálos lehet. 4-5 perces behatás még gyógyítható állapotot idéz elô.
4%-6% 40 másodpercen belül beáll a kóma, testi rángatózás, leáll a légzés, halál.

Két éve óriási kiterjedésû területek voltak az óceánokban, ahol olyan alacsony volt az oxigén koncentráció, hogy az élet minden formája vagy kihalt vagy kénytelen volt elhagyni a térséget. 35 évbe telt, hogy elérjük ezt a szintet. Sajnálatos módon, ez a folyamat csak felgyorsult; 2006-ra 200 ilyen oxigénhiányos „holt" zónát tartottak számon - két év leforgása alatt ez a szám 400-ra emelkedett.
A szárzaföldön és a tengerekben egyaránt az oxigén szintje lesz az a természetvédelmi tényezô, ami élet és halál sorsában dönthet.
Olvasd el az alábbi, 2008. augusztus 14-én megjelent cikket!


Az óceánok holt zónái világméretû problémává váltak
EST WASHINGTON, 2008. augusztus 14., 12:00

Akár egy krónikus betegség, ami szétterjed egy testben, a világok óceánjaiban található, alacsony oxigénszintû, „holt zónák" is egyre terjedôben vannak.
„Meg kell értenünk, hogy az oxigénhiányos állapot, nem helyi probléma" - állítja Robert J. Diaz, a Tengerbiológiai Tudományok Virginiai Intézetének munkatársa. „Globális problémáról van szó, melynek súlyos következményei vannak az egész ökoszisztémára nézve."
„Olyan méretû problémává nôtte ki magát, hogy azon forrásainkat kezdi befolyásolni, amiket táplálékként a tengerekbôl nyerünk" - tette hozzá.

Diaz és a Science címû kiadvány társszerzôje Rutger Rosenberg, a pénteki számban arról számolnak be, hogy több mint 400 ilyen holt zóna létezik szerte a világon, duplája annak a számadatnak, amit két évvel korábban az Egyesült Nemzetek Szervezete közzétett.
„Amennyiben hazavágjuk a rendszereinken belüli energiaáramlást, oda jutunk, hogy se rák, se garnéla, se hal nem lesz. Pontosan ebbe az irányba fejlôdnek ezek a holt zónák, hacsak nem állítjuk meg a növekedésüket." - fejtette ki Diaz egy telefoninterjú során.
Diaz még azt is elmondta, hogy a legújabban felfedezett holt területek a déli féltekén találhatók - Dél-Amerika, Afrika, Ázsia egyes részein.
A területek növekedésének a magyarázata, hogy ezen alacsony oxigén koncentrációjú térségek némelyike minden bizonnyal már évek óta létezett, csak most fedezték fel ôket, de vannak újonnan elhalt térségek is.
A szennyezett vizekben élô alga populáció a felelôs a legtöbb holt térség kialakulásáért, mivel megfosztják az egyéb tengeri létformákat az oxigéntôl. A tudósok véleménye szerint, e helyzet kialakulásáért a mûtrágyák, egyéb mezôgazdasági szennyvizek és a fosszilis üzemanyagok égéstermékei okolhatók leginkább.

A svéd Göteborg Egyetem munkatársai, Diaz és Rosenberg arra a következtetésre jutnak, hogy teljesen irreális elvárás megpróbálni visszatérni egy olyan iparosodás elôtti állapotra, amikor még kevesebb volt a szennyezôanyag.
„A mezôgazdaságban dolgozók nem szándékosan szennyezik a környezetet" - teszi hozzá Diaz. „Ôk jobban örülnének, ha a mûtrágyájuk a földjükön maradna és nem a folyókon sodródna lefelé."
Diaz azt reméli, hogy amennyiben a mûtrágyák egyre drágábbak lesznek, úgy a gazdaságok komolyan fontolóra veszik olyan megoldások kifejlesztését, ami a mûtrágyát a földjükön tartja.
Diaz állítása szerint új, alacsony oxigén koncentrációjú helyek jelentek meg a Pudget Sound-ban található Samish-öböl térségben, Oregon államban a Yaquina-öbölben, tajvani garnélarák keltetô tavakban, az észak-spanyolországi San Martin folyóban és egyes fjordokban Norvégiában.
Az Új-Zélandon található Big Glory öböl egy része is oxigénhiányos állapotokat kezdett mutatni, amikor lazac keltetô rácsokat állítottak fel a vízben, de mihelyt eltávolították a rácsokat, a vízminôség elkezdett helyreállni.
Új holt zónát jelentettek Kínából a Jangce folyó torkolatának közelében - teszi hozzá Diaz -, de ez a térség minden bizonnyal ilyen állapotban van már az 1950-es évek óta, csak nem tudtunk róla.

A jelentések egy része csak mostanság jelenik meg olyan publikációkban, melyek nyugati tudósok számára is elérhetôk.
Nancy N. Rabalais, a Louisiana-i Egyetemek Tengerbiológiai Konzorciumának vezérigazgatója elmondja, hogy egyáltalán nem lepôdött meg a holt zónák terjedésén.
„Sokkal többet jelentettek, igenis, sokkal több ilyen terület van. Ami az iparosodott országok esetében megtörtént, hogy tudnillik a mezôgazdaságban alkalmazott tápszerek a termôföldekrôl beszivárogtak a folyótorkolatokba és tengerekbe, mostanában úgyanígy lezajlik a fejlôdô országok esetén is" - teszi hozzá Rabalais, aki nem tagja a Diaz-féle kutatócsoportnak.
Elmondta nekünk, hogy 1989-es dél-amerikai látogatása során azt az információt kapta, hogy az ottani folyók egyszerûen túl nagyok ahhoz, hogy a Mississippihez hasonló problémák jelentkezzenek. „Jelen pillanatban az a helyzet, hogy több folyótorkolatuk és tengerparti térségük is ettôl a betegségtôl szenved."
„A növekedés ezen aránya riasztó jel a folyótorkolatok és partmenti tengerszakaszok esetében, mivel ezek Földünk egyik legtermékenyebb vizei" - jegyzi meg a vezérigazgatónô.

Egy lehetséges megoldás

Ha átállunk vízüzemû gépjármûvekre, hajókra, repülôkre, vízzel fûtjük a lakásainkat és az elektromos áramot is víz segítségével generáljuk, elkezdjük visszafordítani ezt a folyamatot. Ami kiáramlik majd a vízüzemû gépjármûvek kipufogóin, nem lesz más mint vízgôz és oxigén, DE EZ AZ OXIGÉN NEM AZ ATMOSZFÉRÁBÓL LESZ ELVONVA, HANEM A VÍZBÔL LESZ KINYERVE!!!!

Minden egyes alkalommal, amikor egy ilyen vízüzemû autót vezetünk, oxigénutánpótlást biztosítunk az atmoszféra számára, és megmentjük a Földünket, ami épp úgy oxigént lélegzik mint mi. Odatehetjük a szánkat egy vízüzemû autó kipufogócsövéhez és mélyeket lélegezhetünk, anélkül, hogy bármi bajunk lenne; a dolog iróniája éppen az, hogy az így belélegzett levegô tisztább lesz, mint az, ami körülöttünk van.
Tisztában vagyunk a földi ivóvízkészletek fogyásával, tehát lehet, hogy csak a sós víz használatát legalizálnák. De valahogy megoldás kell, hogy szülessen.
Ezen cikk egyedül azt a célt kívánja elérni, hogy gondolkodóba essünk, informálódjunk és remélhetôleg megtaláljuk a módját annak, hogyan járuljunk hozzá egy olyan világhoz, amiben nem csak az alapvetô szükségletek vannak kielégítve - mint a tiszta levegô -, hanem minden ember megtalálja az egészséget és örömöt, ami mint világpolgárnak, születési elôjoga.
És tovább meditálhattok ezen az izgalmas 3 dimenziós változáson!!!


Szeretettel és szolgálattal

Ezek érdekelhetnek még

2024. Szeptember 19. 15:28, csütörtök | Belföld

Árvíz - OVF: megkezdődött a Duna tetőzése a Szigetköznél

2024. Szeptember 19. 06:00, csütörtök | Belföld

Árvíz - Orbán Viktor: megkezdődött a védekezés legnehezebb szakasza

Megkezdődött az árvízi védekezés legkomolyabb és legnehezebb szakasza, ami a számítások szerint jövő hét csütörtökig tart

2024. Szeptember 19. 06:00, csütörtök | Belföld

Árvíz - OVF-szóvivő: kisebb lesz az árvíz, mint 2013-ban

A becslések szerint a maximális vízszint 40 centiméterrel alacsonyabb lesz, mint a 2013-as nagy árvíz idején Budapestnél, illetve a város feletti folyószakaszokon -