Városlista
2024. november 22, péntek - Cecília

Hírek

2011. Május 31. 10:46, kedd | Belföld
Forrás: www.szabaderuropa.hu

Miért nincs pénze a magyarnak? II.rész Időrablás

Miért nincs pénze a magyarnak? II.rész Időrablás

A múlt héten megnéztük és immár sokadszor megismételtük, azt a formabontó tételt, mellyel az embereket, többek között a magyar embereket etetik.

szerző: Elek Attila 2011.05.20.

http://szabadeuropa.shp.hu/hpc/web.php?a=szabadeuropa&o=heti_tema_2011_05_22__LjKv

Miért nincs pénze a magyarnak?

II. rész    Az időrablás

 
A múlt héten megnéztük és immár sokadszor megismételtük, azt a formabontó tételt, mellyel az embereket, többek között a magyar embereket etetik. E sorok írója 44 éves és bőven élt hát az átkosban, de mindig is a piacgazdaságba vágyott. Nem tagadom kedvenc sorozatom volt az Onedin család. Szájtátva bámultam a kapitalista versenyszellemet és a piacgazdaságot. Csodáltam a nagy hal megeszi a kis halat effektust.

 

A valódi kapitalizmus, és piacgazdaság álma. Mára egyértelmű, hogy illúzió!

 

Az ember aztán idővel rájön, hogy mindez hazugság, mert jelenleg minden pár család kezében van a Földön. Nézzük tehát a bizonyítékokat.
Már sokszor rámutattunk, hogy a magyar államadósság visszafizethetetlen, mert a rendszer úgy van kialakítva, hogy ne lehessen visszafizetni. Alapadatok 1990-ben az adósságunk 20 milliárd dollár. 2010-ig visszafizettünk 150 milliárd dollár kamatot. A tőketartozásunk meg 132 milliárd dollár lett. Aki egy kis matematikai érzékkel meg van megáldva, az könnyen rájöhet, hogy ilyen kamatterhek és feltételek mellett az adósság visszafizethetetlen és csak a nemzetállamok elnyomását szolgálja. Nem ez nem csak magyar példa, nézzük csak például Görögországot.

Uzsora hitelért cserébe éppen most kényszerítik rájuk a privatizációt, vagyis megszerzik a görög nép vagyonát.
Minket magyarokat, másként hülyítenek. Az első, hogy elhitetik velünk, hogy nálunk piacgazdaság van. Nos, kérem nincs. Mert, ha lenne, akkor a piac szabályozná a dolgokat. Ha lenne, működnének az alapvető közgazdasági szabályok. Olyanok például, mint a kereslet-kínálat szabálya, vagy a pénzmennyiség nagysága és az infláció kapcsolata. De nem működik.

 


Azt még be lehet nekünk mesélni, hogy azért keresünk kevesebbet, mint a „nyugati” országok, mert nem vagyunk olyan gazdagok, és nem termelünk annyit, stb. Igen ám, de ha ez igaz lenne, akkor viszont az alacsony vásárló erő és az alacsony kereslet miatt nálunk olcsóbbnak kellene lennie az áraknak is. De nem ez történik, sőt. Ugyan magyarázza meg valamelyik nagyokos közgazdász, hogyan lehet az, hogy Autszriában például (ahol 1 millió forint az átlagfizetés) olcsóbb az áram és a távfűtés, mint nálunk. Ja és olcsóbb az tej, a cukor, a burgonya, és még a mars csoki is. Ha a kereslet-kínálat szabályozná az árakat, akkor a 10-szer nagyobb vásárlóerejű sógoroknál sokkal magasabbnak kellene lennie az áraknak, mint nálunk. Ehelyett ugyanannyi, vagy olcsóbb ott minden. Természetesen nincs erre más válasz, mint csak az, hogy valójában már régen nem a piac szabályoz. Minden, ami zajlik az népvakítás. Az egyetlen cél a következő.
Meddig nem gondolkodik egy ember? A válasz, amíg nincs ideje. Nos, az emberektől két féleképpen lehet az idejüket elrabolni.
1.    Addig kell őket dolgoztatni, őket, hogy hulla fáradtan rogyjanak az ágyba. Ezért tartják mesterségesen alacsonyan az életszínvonalat, mert tudják, hogy a magyar amúgy dolgos és tud termelni. Ha egy kicsivel jobban megy, vagy menne neki, rögtön jön az áremelés. (Benzin, cukor, étolaj, stb.) És a magyar újra nem gondolkodik, hanem leszegi a fejét és hajt tovább. Kell a pénz a sárga csekkekre. Másod- harmad állás, 10-14 óra munka naponta az első infarktusig.


2.    Ha valamilyen csoda folytán mégis lenne ideje, vagy már nyugdíjas, vagy munkanélküli, akkor is meg kell akadályozni abban, hogy gondolkodjon, mert még rájönne a pénzügyi átverésre. A megoldás, a szórakoztatás. Odaszögezik a TV készülék elé a magyart. Az emberek persze tudják, hogy átverik őket a TV-vel, szégyenlik is ezt, és ugye azt mondják, hogy láttad a Győzikét, én ugyan nem nézem, de éppen átkapcsoltam. A frászt. 2 millió(!) ember nézte. Minden ötödik magyar.

Akit Győzikével nem tudnak beugratni, annak is ott a TV drog. A magyarok ahelyett, hogy napi fél órát elmélkednének a világ dolgain, vagy a családjukkal töltenék az időt, izgulnak Alekoszon, várják a Mega X átverő faktort, még mindig milliók tapadnak a képernyőre a Barátok köztért. Ha valaki azt hiszi, hogy ő nem ilyen. Dehogynem! Nem sokban különbözik ezektől, az NCIS, a különböző helyszínelők, a Gyilkos elmék, a Dr.Csont, a Bajnokok ligája, a Született feleségek, a Szex és New York, a vészhelyzet, a Grace Klinika, vagy a drogot népszerűsítő Dr. House.


Amíg mi magyarok halára dolgozzuk magunkat, vagy a TV mákonyába ragadunk, addig a mindenkori kormány elhiteti velünk, hogy nincs pénz. Persze mindannyiukat bábként mozgatják. Hiába vív Orbán gazdasági szabadságharcot, ha odaadta 2001-ben a Magyar Nemzeti Bankot, a pénzkibocsátás jogával együtt az EU-nak. Mivel akar szabadságharcot vívni? Kölcsönvett uzsora pénzzel? Visszavásárolta a MOL 25%-át. De miből könyörgöm? A Bajnai-kormány által felvett, de fel nem használt IMF uzsorából. Nekünk meg bemagyarázzák, hogy ez milyen jó most nekünk. Ugyan, minek. A MOL egy multinacionális tőzsdei cég. Mitől jobb az nekem, magyar állampolgárnak itt Kozármislenyben, hogy 25%-ot birtoklunk belőle. Elmondom, semmivel. De kiadtunk rá 500 milliárd forintot. Az embereknek nincs pénze, sok helyen kikapcsolják az áramot, nincs pénz már 20.-a környékén. De majd Szíjjártó megmagyarázza, hogy a MOL megvásárlása a gazdasági szabadságharc része. Ja, persze. 500 milliárd forint. Orbán Viktor 13 milliárd forintért fellázította az országot, aláírást gyűjtött, népszavazást tartott. A 13 milliárdos vizitdíjért. Most meg csak úgy suttyomban 500 milliárd forint, uzsorakamattal terhelt pénzből veszünk egy multi cégből 25%-ot. Piacgazdaság, mi?


Le kell csökkenteni az államadósságot, kell fizetni továbbra is az uzsorakamatot. Azt már senki sem teszi hozzá, hogy GDP arányosan egypár Európai államnak sokkal magasabb az adóssága, mint nekünk. És mégis jobban élnek. Néhány államnak? Az összesnek! Olaszország, Portugális, Görögország, Anglia, Franciaország, Németország, mind mind nagyobb GDP arányos adóssággal rendelkeznek, mint mi. Mit csinálunk, mi?
Mivel pénz nyomtatni nem tudunk, ezért megnyugtatjuk a befektetőket. Ez magyarul annyit tesz, hogy nyalunk az uzsorásoknak, hogy adjanak még uzsorahitelt, amiből tudjuk fizetni a kamatokat. Ez jelenleg a magyar gazdasági szabadságharc lényege. És még büszkék is vagyunk rá, hogy idén már 5 milliárd dollár újabb uzsorakölcsönt tudtunk felvenni, amiből az idei kamatszolgálatot is teljesíteni tudjuk. 5 milliárdot hozzátermeltünk, így ebben az éven is le tudjuk tejelni a 10 milliárd kamatot.
Ön dönt Kedves Olvasó! Gondolkodik ezeken a dolgokon, vagy nem. A döntés az Öné! (Vigyázat, kezdődik a Dr. House!!! Nemtudomhányadik évad, vadonatúj részekkel)

  

 

Akad itt alternatíva! Telepatikusan kérned kell a segítséget! Gondolj bele milyen jó lenne ha az alábbiak telejsülnének.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 22. 07:56, péntek | Belföld

Orbán Viktor szerint óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét

Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti

2024. November 22. 07:54, péntek | Belföld

Rogán Antal abban bízik, sokan fogják használni a Digitális Állampolgárság Programot

Abban bízom, hogy a Digitális Állampolgárság Program alkalmazás széles tömegeknek elnyeri a támogatását, sokan fogják használni, mert látni fogják, hogy így egyszerűbb ügyet intézni, magukat azonosítani

2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld

Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.