Nézzük tehát, honnan lenne pénz? Orbán Viktor maga is rájött, hogy pénz mindössze 3 helyről jöhet.

1.    A pénz kibocsátásával, vagyis pénznyomtatással. Ezt a jogot minden magára valamit is adó nemzetállam megtartja magának. Sajnos Orbán ugye, mint azt már többször megírtuk, 2001-ben odaadta ezt a jogot és a Magyar Nemzeti Bankot az Uniónak. Így tehát pénzt nem tudunk nyomtatni, hiába van rá fedezet, a magyar munka, és a magyar javak.
2.    Pénz, lehet még, hitelfelvétellel.
3.    A pénzt pedig meg lehet termelni, munkával.

Nos, Orbán rájött, hogy kelepcében van, az első pont elhibázása miatt. (Ami egyébként akkora szarvashiba, hogy nálam bizony a hazaárulást súrolja!) Viktor viszont annyira veszettül akar bizonyítani, hogy átesik a ló túlsó oldalára és fogvicsorgatva háborút hirdet a 2. és 3. pont érdekében. A baj csak az, hogy nincs a kezében szinte semmi fegyver sem. A hitelfelvételből következik ugyebár az államadósság. Orbán kommunikációjának középpontjában most az ezen asdósság elleni harc áll. Kicsit emlékeztet Ceausescura.

Utoljára Ceausescu fizette vissza az adósságot. Tönkre is tette Romániát.

A fiatalok kedvéért a román diktátor volt az, aki mindenáron vissza akarta fizetni a nyugati uzsorakölcsönöket. Az eredmény? Egy gazdaságilag tönkretett, végletesen kiszipolyozott, szegény ország. Kétszer sem mondom, hogy emiatt a döntése miatt törhetett ki a forradalom, mely aztán az ő és felesége kivégzésével végződött. (Tegyük hozzá, hogy a Ceausescu házaspár egy elnyomó, diktátor, őrült pár volt.)Orbán tehát harcot hirdet az államadósság ellen. Csökkentjük az államadósságot a magyar GDP 80%-áról 50% alá az új alaptörvény szerint. Százszor elmondják nap, mint nap, hogy a ciklus végére 65-70%-ra csökken az adósság. Igen ám, de minek? Tehetné fel a kérdést a gondolkodó magyar. Nos, én és Ön kedves Olvasó talán e csoporthoz tartozunk. Tegyük fel tehát a kérdést: miért kell csökkenteni az államadósságot mindenáron. Hogy jobban éljünk? Japánnak a saját GDP-jének a 200%-a az adóssága. Az USÁ-nak 100%. Valami azt súgja, hogy az amcsik és a Japánok mégis jobban élnek, mint mi. Viktor tehát rosszul dönt, amikor a magyar nép vagyonát és munkával megtermelt jövedelmét olyan kútba dobja (erőltetett adósságcsökkentés), aminek semmi értelme nincs.

Így, csak a feneketlen kútba dobjuk a pénzünket!

Ez olyan, mint a devizahitelesek törlesztése. Saját példa. Vettem egy használt autót 4 éve. 600.000.- forint hitelt vettem rá fel, persze CHF (svájci frank) alapon. A négy év alatt visszafizettem 1.000.000.- forintot, a tőketartozásom jelenleg 800.000.- forint, az autóm értéke 200.000.-! Gondolom nem egyedi a példa. Szerintem mindenki ismer ilyen embert, akinél hasonló a helyzet, talán éppen saját magát. Nos, Viktor abban téved a legnagyobbat, hogy nem fogja fel - az állam a legnagyobb devizahiteles. Így, ezzel a gazdaságpolitikával sohasem lesz esélye visszafizetni az uzsorát. A csapdahelyzet persze az, hogy ha valaki mással mer próbálkozni, a nemzetközi pénzvilág azonnal elmozdítaná.
Nézzük a másik dolgot, a termelést. Igen pénz lehet előállítani termeléssel, munkával. Viktor rájött! Ezért kiadta a jelszót, hogy 1 millió új munkahely! Csak az a baj, hogy barátunk azt nem vette észre, hogy nálunk a termelő munkahelyek mind olyan külföldi kézben vannak. Hiába adja ő ki a jelszót, hogy munkahely teremtődj!, az csak nem akar teremtődni. A hazai, valódi munkahelyekhez belső fogyasztás kell. De valódi belső fogyasztás, ugyebár magyar termékekkel, és persze magyar pénzzel, amit ugyen nem állíthatunk elő. Ezért nem tudunk fizetésemelést adni a közalakalmazottaknak és a nyugdíjasoknak. De hiába, nincs magyar termék. Már régen nincs. Az élelmiszeripar lehetne, de már eladtuk a nyugati „befektetőknek”.  Az energiaipar lehetne, de már régen nem kell a bányász, mert már gázzal fűtünk, az meg nekünk ugye nincs.

Orbán kínjában, hogy úgy érezze mégis csinált valamit, a szocialisták által felvett IMF pénzből visszavásárolja a MOL 21%-t! 500 milliárd forintért! Hihetetlen és tragikus tévedés. A MOL nem energia termelő vállalat, hanem csak egy kereskedelmi egység, ami a behozott méregdrága olajat elosztja a magyar területen. Semmi befolyása nincs az energiaellátásra, mert ha az oroszok, vagy az arabok elzárják a csapot, akkor tökmindegy, hogy 1%-unk, vagy 100%-unk van a MOL-ban. De Viktor jól akart aludni, és visszavásárolt. Pánik! Semmi más. A tehetetlenség netovábbja, hisztérikus pánik!

Orbán, a MOL vásárlással megnyomta a pánikgombot. Érthetetlen tragikus cselekedet, felesleges pénzkidobás, egy újabb esély oda.

Ijesztő mértékben nőtt eddig a munkanélküliség, jelenleg 100.000 munkahellyel kevesebb van, mint 1 éve. Persze el lett küldve egy csomó közalkalmazott. Viktor és Matolcsy vissza akarják vezetni a munka világába az embereket. Csak, mint a struccok bedugják a fejüket a homokba és nem veszik észre, hogy nincs munka. NINCS MUN-KA!! És ezzel a hozzáállással nem is lesz. Radikális gazdaságpolitikai fordulatra van szükség.

Egy önálló nemzetállamnak ilyenkor a fegyverei, a vám, a hazai áruk védelmében, a saját pénzkibocsátással növelni a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, hogy az fel tudjon pörögni, és leértékelni a saját valutát, az export segítésére és az import visszaszorítására. De vámot nem vezethetünk be, mert ugye beléptünk az Unióba, pénzt nem nyomhatunk, mert ugye Viktor lemondott róla 2001-ben, a valutát meg nem értékelhetjük le, mert akkor a nemzeti lakásvagyon idegen kezekbe kerül fél éven belül (devizahitelesek).

 Mi történik most? A csata abból áll, hogy Orbán és Matolcsy állnak a csatamezőn, két tigris tankkal szemben, és rázzák az öklüket és köpdösik, rugdalják a tankokat. Pedig volt egy csúzlink és egy furkósbotunk is, de elcseréltük őket két MOL papírra. Este hazajönnek és elmondják nekünk a Híradóban, hogy ma is jól harcoltak.

Lehet, hogy Biri néne lesz a megmentőnk? Nem! Valós megoldások kellenek nem ráolvasás!

A kérdés csak az, hogy mi lesz, ha a tigris tankok köhögnek egyet és beindítják a motorokat. Tudjuk, kik vezetik őket! Persze lehet, hogy vannak még titkos csodafegyvereink, mint a szappanbuborék fújás, és állítólag nagy reményekre jogosít a vajákos Biri néne visszavezetése a munkavilágába, a Ludas Matyiból. Hát nem tudom!