Az újraavatott KALOT-emlékmű és a meghívott vendégek

Az ünnepségen részt vettek: Ugrin Emese (Ugrin József az egykori KALOT vezető lánya), dr. Molnár István a KALOT Nagykátai Népfőiskolai Egyesület elnöke, Czakó György a KALOT mozgalom elnökségi tagja, Németh Mária a KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom Közhasznú Egyesület főtitkára, Németh László a KALOT mozgalom előző főtitkára, Török Márk a KALOT irodalmi kör vezetője, Segesdi János alpolgármester és az alkotók.

Ünnepi beszédet mondott Kéri Mihály önkormányzati képviselő,

az Oktatási és Művelődési Bizottság elnöke. Kéri Mihály személyes kötődésével kezdte beszédét, ugyanis édesapja több ízben is részt vett a KALOT érdi tanfolyamain. Ezután a KALOT történetéről és munkásságáról beszélt. A KALOT a myagyarság legkitaszítottabb, legalmaradottabb rétegeinek felemelését tűzte ki célul. 1935 nyarán Kerkai Jenő jezsuita pap, teológus doktor segítőivel Szegeden életre hívta a népi Magyarország megteremtéséért küzdő katolikus agrárifjúsági mozgalmat, a KALOT-ot Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Titkársága néven. 1938. októberében vált önálló legényegyletté, ekkor az addigi Titkárság nevet Testületté változtatták. Ebben az évben 2 ezer helyi egyletben 150 ezer rendes tagja volt. Az ökumenizmus talaján szerveződött: tagjai lehettek protestáns fiatalok is, sőt a Központ utasítása szerint a legényegylet társadalmi és gazdasági kérdésekben együttműködött protestáns egyesületekkel. Meghatározó szerepe volt nemcsak a falu népe lelki és kulturális életének fölemelésében, hanem a nincstelen parasztság embertelen szociális helyzetének megváltoztatásában is, elsősorban a földreform követelésével, illetve a parasztság ennek gyakorlati megvalósítására való felkészítésében is. A Központ segített az Egyletnek, hogy igényüknek, műveltségüknek megfelelő irodalmi anyagot, verseket, színdarabokat kapjanak, melyet az egyleti összejövetelek tanulmányi részében megtanultak, megismertek. Az egyszerű falusi legényeknek meg kellett tanulniuk a hallgatóság előtti fellépést, valamilyen téma közös megvitatását, verseket, népdalokat kellett megtanulniuk és előadniuk, színdarabokat betanulni, magukat szakmai vonalon képezni. Szerves része volt a KALOT egyleti önképzésének a társadalmi illemszabályokba való bevezetés is. Az egyletekben elterjedtek a biliárd asztalok, megtanulták a szellemet is megmozgató kártyajátékot, a sakkozást, a népi kultúra játékait.
1940 őszén Érden nyílt meg az első KALOT népfőiskola (a KALOT bentlakásos tanfolyamai az egyházközségek által javasolt, önkéntes jelentkezők számára), melyet 1943-ig további 18 követett. Pár év alatt a KALOT 20 népfőiskolát tudott alapítani a 3500 helyi egyletben működő tagság képzésére és félmilliós létszámú mozgalommá tudott fejlődni, mely szám magába foglalja a hetente gyűlést tartó egyletben dolgozó rendes tagokat és az ún. Pártoló tagokat, akik támogatták a KALOT munkáját, céljait tagdíj fizetésével, bizonyos rendezvényeken való részvétellel, a KALOT-ba “jártak”, de nem tartoztak a nyilvántartott egyleti tagok csoportjába. Rajk László belügyminiszter rendelete 1946. július 4-én a Magyar Cserkészszövetséggel együtt a KALOT-ot is föloszlatta. 1949-ben Kerkai Jenőt letartóztatták, és zárt tárgyaláson 2 év fegyházra ítélték. Az ítéletet a fellebbviteli bíróság 1950 elején jóváhagyta. 1951-ben antiszemitizmus vádjával további 4 évre ítélték egy 1944-ben írt cikke miatt. 1959-ben szabadult véglegesen. A KALOT más fontosabb embereit is deportálták, bebörtönözték.
A KALOT népfőiskolai vezetők és nevelők 1982. decemberében találkozót, majd 1983. március 17-én országos népfőiskolai baráti találkozót rendeztek Budapesten. Június 8- án megalakult a Népfőiskolások Baráti Köre a népfőiskolai dokumentumok összegyűjtésére, emlékkiállítások szervezésére, az újrakezdés előkészítésére. 1988. november 24-én a KALOT jogutódjaként megalakult a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskolai Szövetség. 1988-1989 között emlékkiállításokat nyitottak és népfőiskolákat szerveztek. 1992-ben névváltozással újra KALOT-nak hívhatta magát a szervezet. 1999-ig 45 népfőiskola indult hétvégi folytatólagos, illetve egyhetes bentlakásos tanfolyamként. Központi témájuk a keresztény család, fölkészülés a családalapításra. Az emlékművet Boros Zoltán plébános szentelte fel.

Kéri Mihály