A himnusz után a közteleviziókban köztársasági elnökünk jelentkezett újévi beszédjével. Megjelenése visszafogott volt. Mosollyal telitett komolysággal kezdte beszédét,amit pár perc elteltével egy ünnepi mappába bújtatott írásának olvasásával folytatott. Felkészült volt.

Úgy fogalmazott, a búcsúzó esztendőben annyi viharban, annyi szélvész ellenében kellett helytállnunk, hogy el kell gondolkodnunk azon: vajon mi a siker, mit érzünk erőnek és gyarapodásnak.

Szerinte hálátlan feladatot osztott ránk a sors.

„A ma nemzedékének, nekünk, mai magyaroknak jutott a kijózanító felismerés, milyen nagy ára is van az életnek, és ki mindenkivel kell megküzdenünk önállóságunkért".

Saját bőrünkön tapasztaltuk meg, mennyit ér a kiszámíthatóság, a biztonság, a felelősség, a tisztesség, s legfőképp ezeknek a hiánya.

Meglátása alapján ezért a parlament és minden választott vezető felelőssége, hogy többé ne lehessen elviselhetetlen adósságba hajszolni családokat, ne lehessen felelőtlenül bánni mások sorsával.

„Most elsősorban összefogásra, józan döntésekre és kemény munkára van szükség” – foglalta össze, megjegyezve: fontos, hogy mindenki, aki dolgozni akar, találjon munkát, általa pedig emberhez méltó életet.

A köztársasági elnök az elmúlt év sikerei között említette, hogy Magyarország fél éven át felelős és eredményes soros elnöke volt az Európai Uniónak, illetve, hogy

„a Szent Koronával egy fedél alatt megszületett Magyarország új alkotmánya, az alaptörvény”. Ez nem egy toldott-foldott, öröklött vagy mások által diktált alkotmány, hanem pontosan ránk szabott alaptörvény: a magyarok értékrendje, ezeréves múltja és jövője van benne. Mostantól az "alaptörvény az életünket átszövő és bennünket a helyes úton megtartó erő".

Az államfő szerint még nem tudni, az idén hány helyen és időben, tárgyaláson és vitán kell megvédenünk az érdekeinket, de már megtanultuk az óvatosságot. Úgy vélte, sikerre csak akkor számíthatunk, ha folytatódik a tavalyi felelős érdekegyeztetés, amely szerinte végül széles körű társadalmi megegyezéshez vezetett az életünket befolyásoló, meghatározó témákban.

Az új esztendő is csak akkor adja meg reményeink beteljesülését, a jobb folytatást, a több lehetőséget, ha a nemzethez való kötődésbe is kapaszkodunk. Mint mondta, ebben az érzésben lehetett része azokon az állampolgári eskütételeken, amelyekkel immáron állampolgárként is többen vagyunk. Schmitt Pál beszéde végén olimpiai sikerekben is gazdag újévet kívánt.