Tetoválás és művészet kapcsolata

Egy bőrfestmény legendája

Volt Modiglianinak egy festőbarátja, nevezett Chaim Soutine. Történt egyszer, hogy arra kérte egy matróz, tetoválja a hátára szerelme aktját. Soutine megtette. Telt-múlt az idő, egyszer holtan találtak a matrózra. Meggyilkolták. Hátáról a bőrt lenyúzták. Nem sokkal később, furcsa anyagon, megejtően szép nőt ábrázoló festmény került és kelt el fantasztikus áron a műtárgypiacon.

TATTOO verseny a www.infoelovarosok.hu -n.

A bőrdíszítés eredetileg valamiféle másság, a társadalmi normáktól való különbözés megjelenítése. Ma már inkább divat. Ott tartunk, hogy akár anyagi, akár a testre mint alkotáshordozóra készített mű okán egyre több művészdiplomás nyitott stúdiót. Bizonyos sztár tetkósokat pedig földrészeket átutazva keresnek fel, nem sajnálva horribilis összszegeket.

A tekeredő polip, a vicsorgó farkasfej, a lángoktól övezett vámpír, a méretes orrú banya, az önfeledten hancúrozó csontváz és a szelíd kivitelű virágocska, szívecske, pillangó, madárka, delfinecske már nem vezeti a toplistát. Trendi az oldscool, a biomechanikus és a retro irányzat, híres grafikusok újragondolt munkái, az ősi japán, afrikai és egyéb motívum, sztárok portréi és nevezetes festmények reprodukciói. Arc, nyak, hát, mell, lábszár, comb és az egész test vált az alkotó fantázia terepévé. Művészet-e a tetkó?
– A képi világ nem tükrözheti tipikusan a kortárs képzőművészetet, hiszen a tetoválás alapvetően mulandó. Ráadásul hozzá lehet tenni, el lehet belőle venni. Leginkább a performance jellegű művészi megmutatkozással mutat rokonságot – véli Vadócz Edina, a Magyar Tetováló Művészek Szövetségének elnöke.  – Pár évvel ezelőtt sokan beérték a tetoválás tényével, most már  fontos a megrendelőnek az is, hogy mi van rajta…

– Igényes kuncsaft ráábízza magát a tetoválóra, mindössze azt kéri, hogy tudása legjavát adja – állítja Péterfy Gábor, a „Tattoo Magus” stúdió vezetője.  – A bőrre készült munka gyakran papíron él, sőt működik tovább. Kollégám például egy Dalí-portréhoz saját kompozíciót alkotott. A művészethez köthető az egyéni stílus kialakulása: első látásra ki lehet szúrni, kinek a munkája feszül valakinek a hátán.

Ám intézményesen nincsen tetoválóművész-képzés. A művészeti iskolák elzárkóznak, a tetoválást a graffitihez, a matricázáshoz mérik.Holott tőlünk nyugatabbra alkalmazott művészetnek tekintik. – Szeretnénk olyan iskolát beindítani, ahol az akadémista művészetoktatás mellett anatómiai-szakmai oktatás folyna – avat be a szövetség terveibe az elnöknő. – Persze – réved el Gábor – az intézményesítés a tetoválás alapját, a szabadságérzést kérdőjelezné meg…

Várnagy Tibor galériavezető szerint: – Ha a tetoválást valaki hitelesen műveli, művészet is lehet. De legtöbb esetben nem művészetről, hanem az öltözködéshez hasonlóan divatról, társadalmi pozícióról szól.Attól, hogy nagyon részletező, professzionális a munka, még nem művészet. – Tetoválásnak hagyományosan a díszítőkultúrához van köze – állítja Sinkó István képzőművész. – A képzőművészetben évszázadok óta jelen vannak törzsi jelek, díszítőelemek és különféle motívumok. A huszadik század végén, a neoavantgárd szívesen használta a tetoválást képeken, szobrokon és installációkon.

 A testművészet, a body art pedig kifejezetten hozzányúlt a tetováláshoz közel álló jelképekhez.Napjainkban a tetoválás szerepe a művészetben a számítógépes, újdekorációs iskolában fogható meg. Komputergrafikával létrehozott figurákat borít be a művész testelemekkel. Hiperrealista képeken pedig tetovált figurák jelennek meg. Az akcionizmus brutális formájában a tetkó áttételeződik a kortárs művészetbe: alvadt vér, varratok és hegek látszanak a testen…

Az igényes tetkó mindazt felhasználja, amit a díszítőművészet kitermelt magából. Napjainkban esztétikus és harmonikus formában jeleníti meg az eredeti jelentéstől elkülönítve. Ha létezik l’art pour l’art művészet, akkor létezhet tattoo pour tattoo művészet is…

TATTOO verseny a www.infoelovarosok.hu -n.

 http://www.infoelovarosok.hu/szepsegverseny/portfolio/