Képek | Közélet

A forró hetek után következő esők mennyisége manapság azt mutatja, hogy az időjárás szélsőségesebbé válik. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője szerint előrejelzéseik egyértelműen azt mutatják, hogy a csapadékintenzitás növekedése várható.

Az alacsony vízállás miatt a Duna budapesti szakaszán a megállók kihagyásával, rövidített útvonalon közlekednek a BKV-hajók. Ez csak egyetlen példa arra, hogy a szélsőségesen forró nyár miatt Magyarországon apadnak a folyó- és állóvizek.

A Velencei-tó maximális vízszintje 170, a minimális 130, augusztusban a maximális vízszint 160, a minimális 134 centiméter – mondta a Kék Bolygó hétfői adásában Falusy Ferenc, a Közép-dunántúli Vízügyi igazgatóság tófelügyelőségének vezetője. Most a Velencei-tó vízállása csak egyetlen centiméterrel van a minimális vízszint felett. Ugyanitt a legmagasabb vízszint idén 168 cm volt, tehát ahhoz képest 33 centiméter a csökkenés.

Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta, egy-egy hétvégén, amikor 30 fok feletti hőmérséklet van, 3 centiméternyi víz is elpárolog, vagyis egy délelőtt alatt akár 1 centiméteres is lehet az apadás a meleg miatt. A tavak így vesztik a legtöbb vizet.

Éppen ezért a közelmúltban megkezdték a Velencei-tó vízpótlását két víztározóból is. Falusy Ferenc elmondta, a vízeresztést a pátkai és a zámolyi tározóból kezdik meg. A pótlással csak mérsékelni tudják a tó apadását, nehogy az alacsony szint miatt a nyári idegenforgalmi idény alatt romoljon a vízminőség.

Ma a klímaváltozás egyik hatását, az embert próbáló hőhullámokat, mindenki érzi a bőrén. Mindez komoly károkat okoz a mezőgazdaságban is, de nem csak az aszály okozza a problémát. Bár talán elképzelhetetlennek tűnik, de manapság az aszályos, csapadékmentes időszakot követő esőzések, zivatarok nemcsak az enyhülést hozzák magukkal, hanem olyan vízmennyiséget is, ami korábban több hónap alatt hullott le.

Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszék vezetője szerint a csapadékra vonatkozó előrejelzéseik egyértelműen azt mutatják, hogy a csapadékintenzitás növekedése várható. Tehát a klímaváltozás egyebek között azt is jelenti, hogy időjárásunk szélsőségesebbé válik, emiatt nagyobb aszályokra és nagyobb árvizekre kell számítani.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese elmondta, megvizsgálták 2014-ben valamennyi Magyarországi folyószakaszra, 2600 kilométer hosszúságban, hogy változtak-e az árvízszintek. Az a szomorú tapasztalat, hogy igen, változtak. Átlagosan egy méterrel nőttek. A Dráva egy szakaszán, illetve a Duna alsó szakaszán nem, ellenben a Felső-Tiszán például 1,9 méterrel nőtt a mértékadó árvízszint, tehát jelentős a növekedés – hangsúlyozta.

Az új árvízszint egyaránt érint mezőgazdasági, illetve lakott területeket. A vízügyi szakértő szerint a következő években új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség Magyarországon.

Lecsapott a vihar Budapestre - galéria:

http://www.hirado.hu/