Képek | Egyéb

A koponyák több tetoválás típusban jelen vannak és egy klasszikus motívumot jelentenek, amely népszerű a tetoválás szerelmeseinek több nemzedéke óta. Ezen belül a Jolly-Roger tengerészeti tetoválás, a kalózok híres koponyája a keresztezett csontokkal, a régi iskola tetoválásai, az új iskola tetoválásai, a biomechanikus és minden tetováló iskolán belül megtaláljuk.

A koponya jelképe ösztönösen jelen van az emberi természetben. Az emberi elme úgy van kialakítva hogy felismerje az arcokat, gyorsan megtalálja ezeket, még akkor is ha csak néhány pontból, vonalból, vagy írásjelből tevődnek össze. Az arc amely egy emberi koponyából néz vissza nem ismerhető fel másként mint emberhez tartozó. Sőt mi több, az emberi koponya a szemnyílásokkal, melyek nagyobbak mint élőben, a neoténia bizonyos fokát nyújtja (akárcsak az állatkölykök, babák és kisgyermekek esetében), és ezt az emberek vizuálisan vonzónak tartják. Természetesen a koponya egyértelműen halott...

Ennek ellenére vizuális vonzerőt tud gyakorolni, szemben az emberi csontváz más csontjaival, így egyszerre vonz és taszít. Egy pillantás a koponyára és ezáltal láthatjuk a halált bámulni ránk a nagy üres szemgödrökön keresztül. Nem meglepő, hogy a koponya az egész világon a halál szimbólumaként szerepel.

Számos kultúrában a saját halandóságunk emlékeztetője, az általános latin kultúrában a memento mori (halandóság emlékeztetője).

A Hamlettben Wiliam Schakespeare nagy hatással használ fel egy koponyát.
Amikor Hamlett megtalálja Yorick, a király korábbi udvarmesterének koponyáját, az ötödik felvonás I-ő jelenetében a temetőben, ő egyenesen a koponyához beszél a halál elkerülhetetlenségéről és a test megsemmisüléséről.

A koponya fizikai valósága a halandóság és halál motívumait jelképezi a színdarabban. Azt sugallja, hogy egyikünk sem tud megmenekülni a haláltól és végül még a királyokat is felfalják a férgek.

A keresztény művészetben és kultúrában a koponya az örökkévalóság jelképe, az emberi hiúságé és arra emlékeztet minket, hogy maradjunk egyenesek. A középkori vallásos festményeken Ádám koponyája a kereszt tövében jelenik meg és a feltámadást szimbolizálja. Az ókorban a koponya, amelynek szemgödréből egy kígyó kúszik elő, a tudás és halhatatlanság szimbóluma volt.

A koponyából előbújó kígyó a tudást jelképezi, amely túléli a halált.
Sok nagy reneszánsz mesterművön szerepel koponya, ezen belül számos szent, bíboros, pápa és király portréja tartalmaz koponyát, az erényes élet fontosságára emlékeztetve.

A történelem során a koponya népszerű jelképe az ellenség fölött aratott győzelemnek és egy fenyegetés a harcban legyőzött emberek számára. A győztesek gyakran koponyák tömegét halmozták fel köztereken, mintegy egyértelmű kinyilatkoztatását a győzelemnek, és ugyanakkor emlékeztetőként a veszteségekre a legyőzötteknek. Máskor trófeaként viselték, sőt ittak is belőle a győztes királyok. Századokkal ezelőtt Londonban a levágott fejeket nyársakra tűzték az árulók kapuján, és hagyták ott rohadni, fenyegetésként mindenki számára, aki elment alatta.

A koponya vagy Totenkopf a náci SS jelképe volt a II. világháborúban, félelemkeltő szimbólumként szerepelt, ha viszont egy motoros karjára van tetoválva akkor egy halált megvető jelkép.

Új - Guineaban a koponyákat a gyógyszertár polcaira helyezték el, hogy emlékeztessen a halálra, mely mindig jelen van az életben. A koponya gyakran divatos is tud lenni. A művelődés történetben nagyon sok jelenet foglalkozik beszélő koponyákkal, mindannyiszor a halálra és a rossz bűnös életre emlékeztetve.

Mexikóban a koponyákat tollakkal és kalapokkal díszítik. Halottak napján cukorból és csokoládéból készült koponyákat lehet enni.
A sírköveken viszont manapság már nem annyira népszerű a koponya, mint a victorianus időkben.

A halál nagy üzlet volt a szobrászok és kőművesek számára, mivel a koponyák változatos kombinációja keresztekkel, rózsákkal és szárnyakkal nemcsak a halandóság emlékeztetője volt, hanem a lélek szárnyalására, feltámadására és örökkévalóságára utalt.

A buddhizmusban és hinduizmusban szintén találkozunk koponyákkal a vallásos művészetben.A halál buddhista istene, Yama, öt koponyát visel a feje körül, amely a harag, kapzsiság, gőg, irigység és közömbösség legyőzésére utal. A halál istene a hindu mitológiában Kali koponyákból font nyakláncot visel.

Napjainkban a koponya éppolyan népszerű, mint valaha. A filmekben, játékokban, irodalomban, képregényekben és természetesen a tetoválásokban a koponya különböző szimbolikus szerepet játszik, amit a művészek kreatív képzelete kölcsönöz neki.
Néhány ábrázolás humoros, mások ijesztőek és fenyegetőek, de a halál mindig része a képnek.